Írta: Írisz
Jézus és Mária (róla majd máskor írok) mindig nagyon foglalkoztattak. Nem is annyira a történelmi, vagy a Bibliai személyük az, amire gondolok, hanem az energiájuk, minőségük és az abból fakadó tanításaik az emberiség számára, amit szerintem érdemes boncolgatni és megismerni.
Amikor fiatalabb voltam, szemem már megszokta Jézus gyakori ábrázolását, amint keresztre van feszítve. Engem ez akkor megrettentett, mostanra pedig csak elszomorít.
Nem gondolom hogy ez képviseli legjobban azt amit adott nekünk. Halála lenne a lényeg? Vagy inkább élete?
Értem hogy emlékeztető jellegű és felhívja figyelmünket arra, hogy micsoda áldozatokat hozott értünk, hogy tanításai azzal tudtak beteljesedni, hogy átadta magát sorsának. Értem hogy nem menekült közelgő kivégzése elől mert méltósággal, hittel kiállt igazsága mellett.
Úgy érzem hogy ez az emlékesztető akkor is legtöbb emberben szomorúságot, keserűséget, vagy legfeljebb bűntudatot kelt.
Nem hiszem hogy ez az ábrázolás bárkiben réményt szülne, vagy azt érezné valaki, hú de motivált vagyok most már. Inkább attól retteg nehogy Őt is képletesen megfeszítsék. Sajnos legtöbb ember nem jut el a gondolatig, hogy olyan annyira hisz abban amit csinál, ahogyan él, hogy nem bánna meghalni érte.
Az a Jézus, aki kitárt karokkal áll és tekintettéből szereted és derű sugározz, na az megérint, az motivál arra hogy jobb ember próbáljak lenni, és megkíséreljek nyomába lépni. Végül is, nem azért volt az egész, hogy próbáljuk példáját követni? Hogy szeressünk és bízzunk?
Ez a megnyilvánulása teljes méltóságával mutassa és az embert is erre buzdítja: élj teljes fényedben, merjél magad lenni, vállald az életed!
A meggyalázott Krisztus, amint a kereszten lóg, szinte pucéron, sebesen, véresen, tudat alatt az emberbe azt plántálja, hogy merjél csak lázadni, próbálj meg igazat mondani és Te is így végzed.
Az oltáron, a falakon, a kereszten amit a nyakunkba akasztunk, és a rozsfűzéren miért nem a diadalmas Jézus van? Miért nem arra emlékezünk meg?
Téged melyik szólít szeretetre és szolgálatra?

Amikor szükségem van erőre, kitartásra, akkor rá gondolok. Amikor krízis van akkor lelki szemeim előtt gyakran Ő jelenik meg (élő, szeretettel teli formájában).
Számomra tanításai nem is annyira abból fakadnak, amit valaha mondott, inkább arra vonatkozik hogy milyen lehetet Ő.
Szerintem üzenete a következőkről szól:
- felnőttévállás (egy krízissel szemben)
- állni a sarat, még akkor is ha könnyebb lenne feladni
- felelősséget vállalni saját magunkért (döntések, gondolatok, cselekedetek)
- vinni a keresztet, ami a miénk, akkor is ha más keresztet jobban szeretnénk
- méltósággal viselkedni, főleg akkor amikor elcsábulnánk
- őszinteség, saját igazságunk képviselete
- kiállni az mellette ami “jó” és igazságos
- megismerni a küldetésünket, és elfogadni azt
- mindent megtenni a küldetésünk beteljesítéséhez
- sorsunk beteljesítése
- megszületés és újjászületés
- az élet csupasz realitása
- a halál elfogadása
- szeretet az elfogadáson át
- az itt létünk és mivoltunk tisztánlátása
- az Isteni szikra felismerése saját magunkban és mindenben
- testvériesség és kegyelem
- a valódi erőnk megélése (nem erőszak)
- áldozatok hozatala amikor szükséges
- bátorság az őszinte élethez
- fényt deríteni az árnyékra (saját árnyékunk megismerése, és szeretése)
- cselekvés amely cserébe nem kér semmit
- a harag és gyűlölet transzmutációja